Hajnali vonat. Kaptatok már őszinteségi rohamot? Van, amikor annyira feszít valami belülről, és olyan régóta dolgozik, hogy egyszer csak kitör. Van olyan is, hogy feszít, nyom, de megtéveszt, másnak hisszük, másnak látjuk, és bent marad. Vagy bent marad, mert úgy akarjuk.
Mikor hazudunk? És mit vagy kit árulunk el vele? A nem közlés hazugság? A nem közlés önmagunk elárulása? Mi van, ha béketeremtő a hallgatás? Hová viszik kapcsolatainkat a titkok? A titok az hazugság?
Folytatva a tegnap megkezdett témát, inkább kérdéseim vannak, mint válaszaim. De mivel a coach inkább kérdez, így a vàlaszokat mindenki magából bányássza elő. Annyit azért megtapasztaltam már a kliensek válaszaiból, hogy önmaguk elárulása sokszor akkor kezdődött, amikor azt hitték, hogy éppen jót cselekszenek. Valakinek a kedvéért. Valakinek a kedvéért, akit szeretnek, és aki szereti őket. Valóban szereti? Őt szereti? A Bibliában az áll, hogy “Ádám megismerte Évát.” Hogy hogy nem, rőgtön utána lett egy gyerekük. Alaposan megismerte! És igen. Megismerni és megszeretni. Ha megismersz valakit, őt magát, nem a szerepeit, hanem a félelmeit, kis piszkosságait, bukásait és balgaságait, nagy eséllyel meg is szereted. Ugyanakkor nem tudsz megszeretni valakit, akit nem ismersz. Rajongani tudsz érte. Esetleg.
Ezek alapján tényleg durva a kérdés: hogyan szerettek bennünket a szüleink, barátaink, szerelmeink. És mi hogyan szerettünk.
Nem hiszek a szembesítés és a leleplezès erőszakában. De hiszek a felébredés, rádöbbenés erejében.
De, hogy ne legyek ilyen elvont, szikárabban fogalmazok:
1. A test nem hazudik.
2. Mindenki azt látja, amit látni akar.
3. Amit nem akarunk látni, egyszer az is láthatóvá válik.
4. A kikényszerített igazság nem jogosít fel ítélkezésre.
5. Aki hazudik, az lop. Ellopja a tiszta kommunikáció esélyét.
6. Néha muszáj hazudni.
7. Néha muszáj hazudni?
8. Elvárásaink kényszert jelentenek a másik félnek.
9. Szeretteinknek meg akarunk felelni.
10. Szeretteinket nem akarjuk bántani.
11. Aki rám kényszeríti az akaratát, az bánt.
12. Miért tűröm? Miért tűröd?
13. A titok elidegenít.
14. A titok hazugság?
15. A közös titok cinkossá tesz.
16. A cinkosság szövetség?
17. Ismernek a szüleink, szerelmeink,gyerekeink, barátaink bennünket?
18. Ha nem ismernek, kit szeretnek?
19. Mire megyünk az önboncolással?
20. Tényleg fáj az igazság?
Coaching beszélgetéseken gyakran látja a kliens kívülről a saját problémáját. Ha eljutunk odáig, márpedig eljutunk, hogy változtatni mer, akkor mindig bekövetkezik egy furcsa dolog. Az, hogy a közvetlen környezete ezt nem érti. Ellenáll. Szemrehány. Duzzog. Vajon miért?
Hiszen a belső hazugságok felszámolása zajlik. Új tervek születnek. Szeretteink pedig nem örülnek ennek? Akkor kit szerettek idáig? És mi kinek mutattuk magunkat? És kinek mutattuk meg magunkat?
