+36 20 529 5951 info@palackpostacoaching.hu

Hajnali vonat. Add a jót!

graffiti-8051__480

Mi van azokkal, akiknek nincs karácsonyuk? Mi van azokkal, akiknek nem öröm az örömünnep?  Mi van azokkal, akik gyászolnak valakit? Mi van azokkal, akik éjszaka is áznak az esőben? Mi van azokkal, akik nem szeretik a családjukat? Mi van azokkal, akiket nem szeret a családjuk? Mi van azokkal, akiket elhagytak? Mi van azokkal, akik titkokat őriznek egyedül? Mi van azokkal, akiknek haldoklik az anyjuk? Mi van azokkal, akik sohasem ajándékoztak még senkinek semmit? Mi van azokkal, akiknek soha nem ajándékozott senki semmit? Mi van azokkal, akik nagyon akartak repülni, de védőháló nélkül ugrottak? Mi van azokkal, akiket nyomaszt a munka? Mi van azokkal, akiket kiközösítettek? Mi van azokkal, akik megszégyenültek? Mi van azokkal, akik kórházban fekszenek? Mi van azokkal, akik nem akarnak élni? Mi van azokkal, akik szülés utáni depresszióban vannak? Mi van azokkal, akik elbőgik magukat a joghurt reklámon? Mi van azokkal, akik kiégtek, elfásultak?  Mi van azokkal, akik éppen válnak? Mi van azokkal, akiknek a szülei éppen válnak? Mi van azokkal, akik távol vannak, de haza vágynak? Mi van azokkal, akik itthon vannak, de elvágyódnak? Mi van azokkal, akik egy üres lakásban keresik azt, ami onnan már eltűnt? Mi van azokkal, akik senkit sem tudnak felhívni, ha lerobbantak az út szélén? Mi van azokkal, akiknek elfogyott az erejük?

Miközben várakozásról, ünnepről, befelé fordulásról beszélünk, csillognak a könnyes kóla reklámok, díszítünk, vásárolunk, tervezgetünk, repkedünk az örömtől, itt settenkednek, lopakodnak, élnek bűntudattal vagy gyűlölettel, dühvel azok, akikre nem mosolyog rá az ünnep. Vajon jut az örömünkből valakinek, akinek tényleg szüksége van rá? Vajon észrevesszük azt, aki máskor sem túl hangos, de ilyenkor végképp elhalkul?

Itt a neten mindenféle kihívások keringenek. Én is kihívlak benneteket. Minden napra egy jó cselekedet. Bármilyen apróság. Egy mosoly is számít. Vállaljátok?

A bejegyzéshez 4 hozzászólás van

  1. …nálam minden nap Karácsony van… mosoly, jó szó…egy biccentés…néha több, mint amit várnak…

    1. Én azt hittem, nagyon tudom a jót. Aztán néha kiderül, hogy az nem elég. Azt kell tudnom, másnak mi a jó. És akarja-e tőlem, vagy csak én akarom.

      1. Igen… Én most ott tartok, hogy teljesen össze vagyok zavarodva e téren is. Igyekszem megfigyelni 🙂

  2. Én is megfigyelek. Állandóan. És nagyon kritikus vagyok magammal. Azt is megfigyeltem, hogy kérni is nagyon nehéz.

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu