Blog

Nem. Nem miaú…Bár álmomban volt egy macskám. Meg valami fura történet is. Anyagot vettem. Vagyis akartam. Betévedtem egy rettenetesen lepusztult boltba. Ázsiai nők árultak, és nagy tisztelettel fogadtak. Kínálták a borzasztó cuccot, én nézelődtem, aztán kijöttem onnan. Egy forgóajtón mentem át éppen, amikor utánam szaladt az egyik. Azt mondta, hogy nem köszöntem el, és ez fájt nekik, hiszen szívesen fogadtak, és én udvariatlan voltam. Annyira szégyenkeztem, hogy azt hazudtam neki, azért nem köszöntem, mert elment a hangom. Még mutogattam is a torkomat, suttogva. Nem hitte. Én sem. Felébredtem.

Tudjátok, mi a jó?

Felébredni jó.

Dolgozni jó.

Újrakezdeni jó.

Mezítláb lenni jó.

Hajnali hűvösben elindulni jó.

Reménykedni jó.

Megérkezni jó.

Szomorkodni jó.

Hajléktalannak adni jó.

Nem kérdezni jó.

Árnyékot nézni jó.

Töprengeni jó.

Nagyot sóhajtani jó.

Festményt nézni jó.

Kiflit enni jó.

Kutyaugatást hallgatni jó.

Önmagukon nevetni jó.

Szőnyegre feküdni jó.

Ölelni jó.

Folytassátok! Kíváncsinak lenni jó!!!