Csapatépítés vagy annál is több?
Azt hiszem, lassan itt az ideje, hogy túl lépjünk a játékon. Lehet egy csapatépítő tréning humoros, meghitt, merész vagy felszabadult, de az én célom az, hogy ennél több legyen: teremtő közösségi élmény.
A csapatépítő tréningeken nem csak azt tapasztalhatjuk meg, hogy a munkatársunknak, csapattársunknak milyen új, számunkra ismeretlen tulajdonságai vannak, de, ha igazán jól sikerül, akkor azt is megtudhatjuk, hogy bennünk milyen rejtett képességek, készségek, indítékok laknak. Ami ennél is több lehet: olyan tréning, ahol együtt teremtünk valamit.
Lehet ez egy jótékonysági akció, gyűjtés, festés, építés, felajánlás, lehet saját környezetünk szépítése, lehet egy új közösség életre hívása… ezt is a csapat dönti el. Ha a cél „csak” az, hogy előhívják magukból a játékos embert, akkor ezen dolgozunk. Igen, dolgozunk. Hitem szerint csapatot építeni energiaráfordítással lehet.
Hogy hogyan lesz egy maréknyi emberből csapat?
Néhány egyszerű módszerrel, nem kell hozzá varázslat. Hókuszpókok helyett:
- egyértelmű és asszertív kommunikációval
- higgadt konfliktuskezeléssel
- megfelelő önismerettel
- magas szintű érzelmi intelligenciával
- tudatos, de legalábbis kontrollált testbeszéddel.
Nem a csodákat ígérő módszerekben, hanem az emberben hiszek.
Egy csapat ereje abban mutatkozik meg, hogy mennyire erős annak leggyengébb tagja. Márpedig az erő nem a testben, hanem a lélekben lakik, így hát minden tréning lényege az, hogy saját csapattársaink őszinte drukkerei legyünk, és magunkban is bízzunk annyira, hogy ha a másik elgyengül, akkor legyen erőnk segíteni neki.