Hajnali révedezés
2018. május 23. Ha le akarom írni az érzéseimet, két utam van. Először átgondolom, hogy mit vetek papírra, majd papírra vetem. Vagy...nem gondolom át, csak érzek valamit, nyom, feszít, ki…
2018. május 23. Ha le akarom írni az érzéseimet, két utam van. Először átgondolom, hogy mit vetek papírra, majd papírra vetem. Vagy...nem gondolom át, csak érzek valamit, nyom, feszít, ki…
2018. Május 22. Ez ritka. Általában alig iszom. Reggel kávét, szertartásosan, aztán napközben semmit. Estére kifáradok. Egyszer kipróbáltam, kényszerítettem magam az ivásra. Két dolgot tapasztaltam. Nem voltam annyira fáradt, és…
2018. május 21. Egy gyönyörű parkot bámulok. Felkelt a nap. Jelen kellene lenni a pillanatban, de összevissza botorkálnak a gondolatok. Itt és most. Jelen lenni azért is nehéz, mert az…
2018. május 20. Azt hiszem, most csak egy gondolatom van. Utálok repülni. Legalábbis testben. Lélekben nagyon. És amíg ki nem próbáltam, addig azt hittem, repülni gépen, az csoda. Na. Így…
2018. május 19. Én meg nem virrasztottam, úgyhogy ma hajnalban surrantam át a szobájába, ami üres volt. Telefon. Meglett. Agyonütöm. Csak jöjjön haza. Ő úgy gondolta, a barátnőkkel alvás, egyeztetés…
2018. május 18. Vass Gizella veleméri lakos, kilencvenegynéhány évesen halt meg kidőlt-bedőlt falú sárkunyhójában, pár éve. Akkor már a helyi önkormányzat gondoskodott róla, se kutyája, se macskája nem volt. Háza…